Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség.

Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe.

Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak.

De nem akármilyet – és nem akárhogyan.

A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény.

Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában.

Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki.

Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz.

Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet.

Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd:

hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből.

Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába.

Legalább egy estére.

Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük.

De hogy nevetni fog, az biztos.