Rameau az operatörténet legnagyobb géniuszai közé tartozik, művészetétől egyenes út vezet Gluck, Mozart és Debussy világába. Rameau útja a budapesti Operaház színpadára viszont már korántsem nevezhető ilyen egyenesnek, ki tudja hány kanyart kellett megtenni ahhoz, hogy csak most, a 21. század elején érkezzen meg. "Stílusosan azzal az operával mutatkozik most be a hazai közönségnek, mellyel annak idején - ugyancsak nagy késéssel, hisz a premier évében, 1733-ban Rameau ötven éves volt - a párizsi közönséget is elvarázsolta.

A Hyppolyte et Aricie (Hippolütosz és Aricia) Phaedra történetéből indul ki. Az Euripidész és a nagy francia tragédiaszerző, Racine feldolgozásában is ismert drámából Simon-Joseph Pellegrin készítette el a librettót. A korabeli publikumot meglepte, hogy a Rameau-opera szereplői a klasszikus tragédiához képest mennyi személyes-emberi árnyalattal lettek gazdagabbak, s hogy a figurák közötti hierarchikus viszonyok mennyivel képlékenyebbek lettek. Rameau számára minden hős egyformán fontos. A műismertetők kivétel nélkül rámutatnak a klasszikus racine-i minta és az opera különbségeire.

Operaházi bemutató az Orfeo Kamarazenekar és Purcell Kórus vendégszereplésével valósul meg. Karmesterük az a Vashegyi György lesz, aki előadóként Magyarországon a legnagyobb elánnal, meggyőződéssel és szakértelemmel tevékenyen igyekszik Rameau zsenialitása mellett hitet tenni. A premier alapját a mű 1757-es, prológus nélküli, átdogozott verziója adja - ez az utolsó változat, amely az operából Rameau életében színpadra került.

Első felvonás

Diana temploma

Miután Thészeusz legyőzte a Pallantidákat és megszilárdította trónját Athénban, az ellenség foglyul ejtett hercegnőjét, Ariciát szüzességi fogadalomra kötelezi. Aricia a fogadalmi szertartáshoz készülődik, amikor megjelenik Thészeusz fia, Hippolütosz, aki ugyancsak Diana követője. A két ifjú szerelmet vall egymásnak. A papnők táncokat mutatnak be és énekelnek Diana tiszteletére, amikor belép Phaedra, Thészeusz felesége, hogy felügyelje a királyi parancs végrehajtását. Felháborodván Aricia ellenkezésén, s mivel úgy sejti, hogy Hippolütosz - aki iránt bűnös szerelmet érez - szereti a lányt, megparancsolja Diana templomának ledöntését. A papnők az istenekhez fohászkodnak és viharért kiáltanak, amely hatalmas mennydörgések közepette kitör: Diana érkezik. Phaedra bosszúságára az istennő kijelenti, hogy Aricia és Hippolütosz a védencei. Thészeusz barátja, Arcas érkezik, aki a csalódott Phaedrának rossz hírt hoz: Thészeusz meghalt, leszállt az alvilágba. Oinone, Phaedra bizalmasa azt javasolja a királynőnek, hogy vallja meg Hippolütosznak az iránta érzett szerelmét. Most, hogy Thészeusz halálával özveggyé vált, ennek nincs törvényes akadálya.

Második felvonás

A pokol bejárata

Thészeusz barátja, Peirithosz után szállt le az alvilágba. Peirithosz el akarta csábítani az alvilág úrnőjét, Proserpinát, de terve kudarcba fulladt, s most a pokolban szenved. A kiszabadítását tervező Thészeusz útját Tisziphoné, a fúria állja el. Thészeusznak azonban három kívánságát teljesíti apja, Neptunusz, s első kívánsága az, hogy eljusson az alvilág urához.

Plútó udvara

Thészeusz Plútó elé járul, s megtudja tőle, hogy ha Peirithosz miatt jött, akkor osztoznia kell barátja szenvedéseiben. Plútó kihallgatja Thészeuszt és az alvilág valamennyi folyóját hívja, hogy bosszút álljanak a gyalázatos terv kiötlőin. A fúriák tánca közben az alvilági istenek bosszút esküsznek. Amikor Thészeusz könyörög, hogy találkozhasson Peirithosszal, a párkák közlik vele, hogy mindennek megvan a maga ideje. Thészeusz szembesül azzal, hogy küldetése reménytelen, s Neptunuszhoz fordul, hogy másodszor is segítsen neki. Merkúr száll le és meggyőzi Plútót, hogy személyes bosszújánál fontosabb, hogy Neptunusz betarthassa ígéretét, amit Thészeusznak tett. Plútó, ha kelletlenül is, de elengedi Thészeuszt, ám megparancsolja a párkáknak, hogy közöljék vele, elhagyhatja ugyan a pokol birodalmát, de otthonában még rettenetesebb pokol fogja várni.

Harmadik felvonás

Thészeusz tengerparti palotája

Phaedra készülődik, hogy felfedje szerelmét Hippolütosznak. A szerelem istennőjéhez fohászkodik, hogy tegye fogékonnyá a szerelme iránt Hippolütoszt. Amikor Hippolütosz belép, Phaedra úgy tesz, mintha korábbi dühét csak tettette volna. Gyengédségként értelmezve Hippolütosz szavait, s hogy támogatná Phaedra fiát Thészeusz utódjaként a trónon, Phaedra felajánlja Hippolütosznak „a trónt, a fiút és az anyát. Hippolütosz félreérti Phaedrát, s visszautasítja a trónt, mondván: ő nem kíván uralkodni, mivel a szíve csakis Ariciáé. Dühében Phaedra figyelmetlenül a riválisának nevezi Ariciát. Hippolütosz megdöbben, s az istenek büntetését kéri mostohanyjára, aki felismeri, hogy szerelme reménytelen, s megparancsolja Hippolütosznak, hogy döfje a kardját az ő szívébe. Hippolütosz ellenkezik, Phaedra kirántja Hippolütosz kardját, ám amikor maga ellen fordítaná, a fiú kitépi a kezéből. Ebben a pillanatban belép Thészeusz. Úgy látja, hogy fia meg akarta becsteleníteni a feleségét, s eszébe jut a párkák jóslata. Szeretné megtudni, hogy mi történt, de sem Phaedra, sem Hippolütosz nem válaszolnak. Phaedra bizalmasa, Oinone az egyetlen, aki reagál, ő pedig védvén a királynét, Hippolütoszra tereli a gyanút. Thészeusz harmadszor is Neptunuszhoz fohászkodik: teljesítse utolsó kívánságát, ölje meg a fiát. A tenger morajlani kezd, a vizek istene meghallotta Thészeusz szavát. Matrózok érkeznek, s nagyszabású ünneplésbe kezdenek a halálból visszatért király tiszteletére.

Negyedik felvonás

Dianának szentelt liget a tenger partján

Hippolütosz úgy érzi, hogy nem mondhatja el apjának az igazságot. Inkább az önkéntes száműzetést választja. Arra kéri Ariciát, hogy tartson vele, s balsorsukban Diana támogatását kérik. Vadászok és vadásznők érkeznek, hogy hálát adjanak Dianának. Ünneplésüket megszakítja egy rettenetes tengeri szörny, aki magával ragadja a mélybe Hippolütoszt. Aricia elájul. A vadászok Hippolütoszt siratják, s a megérkező Phaedrának elmondják, hogy egy rettenetes szörny ölte meg Hippolütoszt. Phaedra felfedi bűnét, tébolyában a poklot vizionálja, majd elcsigázottan távozik, hogy elmondja Thészeusznak az igazságot.

Ötödik felvonás

Dianának szentelt liget a tenger partján

Thészeusz megtudta a haldokló Phaedrától az igazságot, s lelkiismeret furdalástól gyötörve bele akarja vetni magát a tengerbe, amikor Neptunusz jelenik meg, s elárulja neki, hogy Hippolütosz életben van, Diana megmentette. Mivel azonban felelőtlen apaként bizonyíték nélkül elhitte fia bűnösségét, Thészeuszt azzal sújtják az istenek, hogy soha nem láthatja viszont a fiát. A király beletörődik az istenek ítéletébe.