nyomdából színpadra

A Rükvercet eredetileg regénynek írtam. Még csak a nyomdai kefelenyomat volt meg, amikor Máté Gábor, a Katona József színház igazgatója elolvasta, és azt mondta, hogy ezt szívesen megrendezné, mivel ő már a regényt is drámaként olvasta. Ennek valószínűleg a kötet tragikus végű történetei és a szokottnál gyakrabban alkalmazott párbeszédes formája lehetett az oka. Most már a harmadik évadban játssza teltházzal a Katona-Kamra a darabot, melyet nem én, hanem egy neves dramaturg (Radnai Annamária) alkalmazott színpadra.

Annak ellenére, hogy nagyon szeretem ezt az előadást, az első perctől izgatott, hogyan adaptálnám én magam színpadra a regényemet. Egy kaposvári felolvasó színházi találkozó aztán megadta a végső lökést, és megírtam a darabot. Méghozzá úgy, hogy Kaposvárra tettem a színmű helyszínét, ami könnyen ment, hiszen magam is kaposvári vagyok, gyerek- és ifjúkorom egy részét itt töltöttem. De maga a regény második fele, tehát Vidra Zsolt gyerekkora, ifjúsága – hiszen visszafelé, rükvercben haladunk a történetben – eredetileg is Kaposváron játszódott. A Cukorgyár, a Hősök temploma és a Kék egér kocsma háromszögében. Már csak Vidra érett- és öregkorát kellett Kaposvárra hangolnom, és megszületett a „kaposvári történet”, melyben Vidra Zsolt hajléktalan sorsát fejtem vissza, tragikomikus pokoljárását mutatom be halálától a születéséig.

Kerékgyártó István