Igazság és értelem egy sötét időszakra talán elnyomható odakünn – bennünk mindörökre szabad marad, és a szellem a művészet derűs magasságából nem egyedül és magára hagyottan, hanem minden jóravaló ember biztos szövetségében neveti a győztes ostobaságot. (Thomas Mann: A pillanat csúcsán. Princeton, 1938. október.)

1930, Németország. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai regényíró Szilveszter éjszakáján érkezik Berlinbe, a szabad és szabados világvárosba. Szinte azonnal magával ragadja a pezsgő éjszakai élet, a pikáns és szókimondó kabarék világa. Megismerkedik egy különös angol lánnyal, Sallyvel, a Kit Kat Klub feltörekvő ifjú énekesnőjével. A lány hozzáköltözik, és megkezdődik viharos együttélésük, mely minden kötöttségtől és előítélettől mentes, éppúgy, mint a szűk közeg, amelyben élnek. Csakhogy Berlin ekkor már nem csupán a művészek és bohémek fővárosa, hanem a fasizálódó Németországé is: a vidám hétköznapokba észrevétlenül beszivárog a rettenet, és az addigi kívülállókat választásra kényszeríti.

A Kabaré történetének alapját Christopher Isherwood Goodbye to Berlin (Isten veled, Berlin) című novellafüzére szolgáltatja, mely az író Berlinben töltött éveinek (1929-1933) élményanyagából ihletődött. Joe Masteroff szövegkönyvéből – Fred Ebb dalszövegeivel és John Kander zenéjével – nagysikerű Broadway-musical született 1966-ban, de a darabot Bob Fosse 1972-es filmfeldolgozása tette világszerte ismertté. A Kabaré azóta folyamatosan műsoron van a világ nagy musicalszínpadain és a magyar zenés- és prózai színházakban egyaránt.