A Szentkirályfi előadás ötlete egy vacsorameghíváson született, ahol Balogh Levente és Cseke Péter, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója egyaránt részt vett.

„Levente boldogan újságolta, hogy rövidesen megjelenik egy mesekönyv, melynek főszereplője ő maga lesz. Itt egymásra néztünk, és adódott a felajánlásom: ha úgy gondolod, és a mesekönyv alkalmas rá, szívesen támogatom, hogy a könyvből egy színpadi mű is szülessen. Úgy láttam, ez még boldogabbá tette Leventét” – emlékszik vissza Cseke Péter. „Megjelent a mesekönyv, valóban nagyon szép kiadásban, gyönyörű rajzokkal, viszont színházi előadásként mi másképp képzeltük el a történetet.” 

„Nagy örömmel fogadtam Cseke Péter megkeresését, hogy szeretné színpadra vinni a Szentkirályfit. Már az első próba, amit láttam, teljesen lenyűgözött. A darab üzenete teljesen megegyezik azzal, amit én is közvetítek a társadalmunk felé” – fogalmazott Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke.

Tóth Kata, a színház dramaturgja és Varga-Huszti Máté színművész lettek a szerzőpárosa a Szentkirályfi című zenés mesejátéknak, ami Gecsei Ádám és Gondár Flóra Szentkirályfi című mesekönyve nyomán készült és a következő tanulságos történetet meséli el: Vízföldén apadni kezd a királyi forrás. A királyfi, Levente és barátja, Luna elhatározzák, hogy megmentik a szomjazó népet, és egy álomképet követve a Vízangyalok birodalmában találják magukat, akik komoly feltételekhez kötik a víz megosztását az emberekkel.

A küldetés hamar egyértelművé válik: Leventének édesapja nyomdokaiba kell lépnie, megmenteni és óvni a víz kincseit. Éveken keresztül minden kiválóan folyik a maga medrében, Levente és az ízletes forrásvíz története sikert sikerre halmoz, mígnem egyszer csak felüti fejét egy újabb, hatalmas horderejű nehézség. A tét nagyobb, mint valaha, de itt már egy komolyabb, az egész népet érintő összefogásra van szükség, hogy a világ egy élhető, fenntartható élettér maradjon.

„Hiszek a színházzal nevelésben, ezt tartom a küldetésemnek. Nagyon inspiráló volt az első beszélgetésem Balogh Leventével, mert azt éreztem, hogy tiszteli a vizet, és ez nekem elég volt ahhoz, hogy kirajzolódjon a fejemben az alaptörténet. Tudtam, hogy a környezettudatosságon túl egy gyerekbarátságot és egy felnövéstörténetet szeretnék megmutatni” – emlékszik vissza a munkafolyamat kezdetére Tóth Kata, akihez több alkotótárs is csatlakozott: Varga-Huszti Máté a szövegkönyv születésében működött aktívan közre, aki Szabó Dorottya színművésszel kiegészülve a teljes zenei világot és a dalszövegeket is jegyzi.

„A mese szövege és a zene egy időben íródott, ezért is kiemelném, hogy nagyon hálás vagyok, hogy Cseke Péter teljes szabad kezet adott mind a stílus, mind a zenei világ megfestéséhez. Összességében azt hiszem, elégedettek lehetünk a végeredménnyel, hiszen a humor mellett sikerült felhívni egy a Földet továbbra is sújtó problémára, amit érdemes folyton szem előtt tartani. Újdonsült édesapaként még inkább fontossá vált, hogy a lehető legtöbbet megtegyek annak érdekében, hogy a kislányom egy egészséges bolygón élhesse életét” – meséli Varga-Huszti Máté.

„Külön öröm számomra, hogy elkészült egy ősbemutató a Kecskeméti Nemzeti Színházban, amelyet színházunk kitűnőségei jegyeznek alkotóként. Az igazán mesés színpadképért pedig Gyarmati Dóra felelt, aki a díszlet- és jelmezterveket készítette, ő sokadszorra volt alkotótársam” – mondja a darab rendezője. 

„A szövegkönyv írása közben vált világossá, hogy kell egy fiatal korosztály, amely Levente ifjúkorát jeleníti meg, és egy 20 évvel későbbi, már felnőtt korosztály, így kaptak lehetőséget a nagyszínpadi bemutatkozásra a színházunkban működő Nemzeti Dobogó drámaműhely fiataljai, akiket akkor már ismertem, hiszen több produkciójukat láttam. Nagyszerű volt velük próbálni, tehetségesek, kreatívak, fegyelmezettek” – emeli ki Cseke Péter.

A produkció létrejöttében kiemelten fontos szerepet töltött be Szegvári Júlia színművész, aki nemcsak a darab egyik meghatározó karakterét játssza, hanem koreográfusként sok kreativitással, továbbá zenei és rendezői ötletek sorával segítette a próbafolyamatot, sőt az előadás látványvilágát fokozó, LED-falakra készült kisvideók is az ő koncepciója alapján készültek. Júlia ugyancsak jó szívvel emlékszik vissza a közös munkára a Nemzeti Dobogó növendékeivel: „Egy nagyszínpadi produkcióban létezni egészen új kihívást jelentett számukra, ezért igyekeztem őket sok mindenben segíteni a mozgáskultúrától a beszédtechnikán át a gesztusok használatáig. Rendkívül szorgalmasan tanultak, de fontos megemlítenem, hogy remek alapokat kaptak már a Nemzeti Dobogó oktatóitól.”

A felnőtt szerepekben Körtvélyessy Zsolt, Lakatos Máté, Pál Attila, Kovács Panka, Csombor Teréz, Danyi Judit, Magyar Éva és Szegvári Júlia láthatók, míg a főbb gyermekszerepeket Varga Csanád/Kaszanitzky Gergő és Józsa Csilla/Szöllősi Adrienn játsszák.