Március 22-e és 26-a között színművészetis diákokkal teltek meg a Kecskeméti Nemzeti Színház falai. A már hagyománnyá vált SZÍN-TÁR fesztivál idén is tartogatott meglepetéseket, hiszen rendkívül gazdag és színes repertoárt sorakoztatott fel. A műfaji sokszínűség olyannyira levette a lábáról a négytagú zsűrit, hogy miután megválasztották a fesztivál legjobb előadását, további hat kategóriában is győztest hirdettek. Az Istenről és vallásról szóló musicaltől kezdve a mozgásszínházi előadáson és a klasszikusokon át, egészen Ibsen három családdrámájának egyvelegéig húzódó spektrumot ölelt fel ez a népes, szórakoztató, tanító, máshol nem tapasztalható élményeket nyújtó eseménysorozat.

A fesztivál szakmai zsűrijét Tóth Kata, a teátrum dramaturgja – aki egyben a fesztivál szakmai vezetője –, Szántusz Noémi, a tavalyi SZÍN-TÁR Magyar Művészeti Akadémia Díjának nyertese, Galambos Attila, a Kecskeméti Nemzeti Színház irodalmi vezetője, valamint Szabó Attila színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tanára alkották. Feladatuk az értékelés mellett rendkívül sokrétű volt, erre pedig azért volt szükség, hogy a lehető legtöbb szempont alapján tudják meghozni végleges döntésüket. Amellett, hogy részt vettek az előadásokon, minden este szakmai beszélgetésre hívták a csapatokat, többször belestek a próbákra, valamint a kiegészítő programok állandó vendégei is voltak.

Tóth Kata úgy véli, az idei fesztivál repertoárja valóban rendkívül izgalmasra és színesre sikeredett, ahol amellett, hogy kiváló vizsgaelőadásokat, valamint produkciókat láthatott a közönség és a zsűri, kiemelkedően tartalmas szakmai beszélgetések zajlottak, amely még tovább emelte a nívót.

„Kellemes tapasztalat volt, hogy a színészhallgatók szívesen nézik egymás előadásait, és nyitottan, őszintén kérdezik és hallgatják meg a többieket az előadások után. Mindig is fontos szempont volt, hogy a különböző egyetemek, tanodák diákjai a SZÍN-TÁR segítségével rálássanak a saját intézményük falain túl zajló színházi életre, ezért nagy öröm, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. A mögöttünk lévő esemény legfontosabb tanulsága, hogy a színészképző iskolákból nemcsak tehetséges és alázatos, de gondolkodó, értelmiségi hallgatók látszanak kikerülni” – foglalta össze gondolatait.

Hozzátette, szeretné a mindenkori színházigazgatók, főrendezők és művészeti vezetők figyelmébe ajánlani ezt az évről évre visszatérő eseményt, hiszen kevés olyan alkalom adódik, ahol ennyi tehetséges ifjú látható egy helyen. 

Tóth Kata gondolatai tulajdonképpen választ is adnak arra a kérdésre, hogy miért született meg idén egy helyett több kategória is a döntéshozatalnál. A rendkívüli felhozatal arra sarkallta ugyanis a zsűrit, hogy bővítsék a díjazottak listáját. 

A zsűri döntése alapján a győztesek a következők:

Legjobb zenés előadásnak a FÉLELEMKERESŐK, a marosvásárhelyiek vizsgaelőadása bizonyult. A legjobb posztdramatikus előadásnak járó címet az ITT EGY LÁNY ELÁSTA MAGÁT (ÉS ÍGY NÉZZÉTEK) című produkció kapta. A legkomplexebb színházi eszközkészletért A SZECSUÁNI JÓLÉLEK kolozsvári feldolgozása érdemelt kiemelést. A legkreatívabb társulati munkáért járó cím A REVIZOR előadást létrehozó Pesti Magyar Színiakadémia növendékeinek járt. A Hullámtörés című előadásban nyújtott legjobb férfi alakításért CSABAI CSONGOR, legjobb női alakításért KÖVESI CSENGE érdemelt kitüntető címet, abból a kaposvári negyedéves osztályból, akik bebizonyították, hogy egyaránt tudnak zeneileg felkészült, kreatív csapatként működni, és egy erős rendezői koncepcióban kiemelkedő egyéni teljesítményeket felmutatni. A fesztiválgyőztes előadás pedig A NAGY IBSEN-VIZSGA, a Színház és Filmművészeti Egyetem negyedéves színészosztályának előadása, Tarnóczi Jakab rendezésében.

A teátrum gratulál minden résztvevőnek, és egyúttal üzeni: 2023-ban mindenkit visszavár!