Portré
Barta Mária
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bárdos Arthur tanítványa, 1944.
Életút: 1945–47 a Belvárosi Színház, 1947–49 a Nemzeti Színház, 1950–54 a miskolci Nemzeti Színház, 1954–56 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 1963–64 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1964–83 a szegedi Nemzeti Színház, 1983–88 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988–90 a szegedi Nemzeti Színház, 1990– a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (Katona–Spiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Életút: 1945–47 a Belvárosi Színház, 1947–49 a Nemzeti Színház, 1950–54 a miskolci Nemzeti Színház, 1954–56 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 1963–64 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1964–83 a szegedi Nemzeti Színház, 1983–88 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988–90 a szegedi Nemzeti Színház, 1990– a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (Katona–Spiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
