Portré
Ephraim Kishon
Életrajz
Drámaíró, író, forgatókönyvíró és filmrendező
Budapesten született 1924-ben Hoffmann Ferenc néven. Teljesen asszimilált környezetben nőtt fel, bár ősei között rabbik is voltak. Korán felismerte, hogy választania kell a hit és a szkepszis, azaz a humor között, s ő az utóbbi mellett döntött. Írt egy szatírát egy pártról, amely a kopaszokat akarta kiirtani. Irodalmi versenyt nyert vele, művét azonban nem adták ki – Rákosi Mátyás is kopasz volt. Ám sikere révén a Ludas Matyi és a Szabad Száj munkatársa lett. Családjával 1949-ben Izraelbe költözött. Kezdetben egy kibucban lakatosként dolgozott, miközben nagy energiával tanulta a héber nyelvet, amelyen műveit alkotta. Szatirikus írásai – főként drámái – révén a legsikeresebb izraeli szerző, és a világ egyik legnépszerűbb humoristája lett. Több mint ötven művet írt, melyeket harminchét nyelvre – köztük magyarra – fordítottak le, és így világszerte összesen 43 millió példányban jelentek meg. A pesti zsidó humor hagyományait folytatta, legfőbb elődjeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta. Izraelben és Magyarországon egyaránt igen népszerű, de a legolvasottabb Németországban. Munkásságát számos izraeli és nemzetközi díjjal ismerték el. 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György