Portré
Sára Bernadette
Életrajz
A Színház és Filmművészeti Főiskolát 1974-ban végeztem. Ebben az évben szerződtem a Kecskeméti Katona József Színházhoz. 1980-ban a Budapesti Népszínház, majd a Nemzeti Színház szerződtetett. 1993-tól „szabadúszó”-ként dolgoztam. 2008 óta újra a Kecskeméti Katona József Színház tagja vagyok.
1982-ben férjhez mentem. Férjem Cseke Péter, színész, rendező. Két lányom van.
Fontosabb színpadi szerepeim:
Schiller: Don Carlos (Erzsébet), Shakespeara: János király (Blanka), Raffai Sarolta: Vasderes, Marinkovics: Gloria (Glória), Shakespeare: Téli rege (Perdita), Shakespeare: Rómeo és Júlia (Júlia), Schiller - Stuart Mária (Mária), Moliere - Don Juan (Elvira), Goethe: Faustus (Heléna), A. Miller: Nem félünk a farkastól (Honey), Katajev: Bolond vasárnap (Helén), J. B. Priestley: Veszélyes forduló, Csáth Géza: A Janika, (feleség), A. P. Csehov: Cseresznyéskert (Sarlotta Ivanovna), Hauptmann: Naplemente előtt, Siegfried Geyer-Katscher Rudolf: Gyertyafénykeringő (Nagyságos asszony), Guy Foissy: Öbölből vödörbe (Csibili), Neil Simon: Furcsa pár (Cecilly), A. Miller: Bűnbeesés után (Holga), D.du Maurier: Manderley ház asszonya
Film és TV szerepek:,
Mephisto,
Ki látott engem?,
Névtelen levelek,
Földnélküli János,
Bécsi gyors, stb.
Díjak:
A legjobb színésznő, Kecskemét - 2015/2016.
Pék Matyi-díj 2010, 2012
Jászai Mari-díj, 2020.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György