Portré
Varga Mátyás
díszlettervező
Életrajz
díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.
1910. december 1. Budapest- 2002. október 28. Szeged
Díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus. Tanulmányait az Ipar- és Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1930-33-ban a Szegedi Városi Színházban díszlettervező és díszletfestő. 1935-ben Dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol vezető szcenikus és díszlettervező volt. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tervezője.1944-1980 között a Nemzeti Színház tervezőművésze. 1936-tól 1939-ig, majd 1959-től a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, vezető szcenikusa. 1952-56-ban az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanszékvezető. 1955-től 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig újból a budapesti Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott díszlettervezője volt. 1987-ben Szegeden megnyitotta a Színháztörténeti Kiállítóházát.
Mintegy ezer díszletet tervezett színházi előadásokhoz, filmekhez és tévéjátékokhoz.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter