Portré
Csizmadia Tibor
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1978-82.
Életút:
1982-88 a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1985-88 főrendezője,
1988-91, 1996- szabadfoglalkozású,
közben 1991-96 a Bp.-i Kamaraszínház műv. vez.
Jászai Mari-díj (1992).
Főbb rendezései:
Fejes: Vonó Ignác, Strauss: Ó, azok a hipochonderek, Menken: Rémségek kicsiny boltja, Déry: Tanúk, Genet: Cselédek, Márton: A kínkastély, Shakespeare: Szentivánéji álom, Jókai: A hulla férje, Burgess: Mechanikus narancs, Sosztakovics: Rajok, Pasolini: Mámor, Brecht-Weill: Koldusopera, Tarkovszkij: Stalker, Shakespeare: A makrancos hölgy, Márton: Lepkék a kalapon, Osborne: Redl, Szomory: Bella, Gogol-Zalán: A köpönyeg, Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Sekély sírhant, Bernhard: Isten éltessen, Borisz!
Goldoni: Kávéház, Marquez: Száz év magány, Kőrösi Zoltán: Galambok, Gádor - Böhm: Otelló Gyulaházán, Békés Pál: A félőlény, Toepler Zoltán: A látszat dzsal, Ragni-Rado-MacDermot: HAIR

-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György






















