A mai néző számára ismerősen cseng Willy Loman, az ügynök neve. Arthur Miller drámája immár klasszikusnak számít, mert nemcsak ko-rának Amerikájába vezet be minket. Az álmodozó, a sikert akár önál-tatással, olykor hazugsággal is hajszoló kisember a mi életünkben is jelen van, örök figura ő.

***

„ Jókedvemben született ez a darab. Az első kép, amely felbukkant bennem egy hatalmas fej volt, melynek belsejében csupa ellentmon-dást találtam.
Az életben semmisem következik, hanem minden egyidőben és együt-tesen van meg bennünk.

Willy Loman sorsa azt példázza, hogy aki megsérti azt a törvényt, amely kimondja, hogy aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban és annak nincs többé joga az élethez

Ebben a drámában megkíséreltem a szembeszállást ezzel a törvénnyel - a szeretet rendszerével, amely a siker törvényének legeredményesebb ellenlábasa lehet.”
Arthur Miller

Amikor 1959-ben Magyarországon először mutatták be Arthur Miller Az ügynök halála című drámájt, akkor még távolinak tűnt a magyar közönségnek az egy évtizeddel azelőtt írt mű világa. Ám ma, 2000-ben, ugye, hogy mennyire ismerős a Willy Loman-féle kisember. Ő az az álmodozó, a sikert akár önáltatással, olykor hazugsággal is hajszoló ember, akivel nap mint nap találkozunk, és akivel kapcsolatban válto-zóak az érzéseink: hol megvetjük, hol sajnáljuk, hol szeretjük - de mindenképpen az életünk részének tekintjük.

Willy Loman, az ügynök, nagyon örül, amikor hosszú idő után végre újra együtt van a család: két felnőtt fia hazajött végre. Úgy érzi, itt az ideje, hogy fiai véghez vigyék mindazt, ami neki nem sikerült az élet-ben, ők végre sikeres emberek legyenek. A fiúkat azonban nyugtala-nítja apjuk különös viselkedése. Olykor mintha képzelődne, rég meg-halt emberekkel beszélgetne, látszólag összefüggéstelenül beszél. De Linda, a felesége, tudja, hogy férje a csalódásai, kudarcai magyaráza-tát keresi a múltban.

A farkastörvények világa tárul elénk, ahogy maga az író fogalmazza meg e világ kegyetlenségét: „Aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban, és annak nincs többé joga az élethez.”