Portré
Bessenyei Ferenc
színész
Életrajz
Életút: 1940-42 a szegedi Városi Színházban kórista, 1942-45 Miskolcra szerződött, 1945-50 a Budai Színházban lép fel, majd a szegedi és pécsi Nemzeti Színház, 1950-63 a Nemzeti Színház, 1963-67 a Madách Színház, 1967-73 a Nemzeti, 1973-81 ismét a Madách Színház tagja, 1981- ny., 1987- a Nemzeti Színház tagja. 1991 az FKGP országgy. képv.jelöltje. Kossuth-díj (1953, 1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1978).
Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba,
filmen: A császár parancsára (1956), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Pacsirta (1964), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egri csillagok (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Széchenyi (1975 tv), A mérkőzés (1980), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).
Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba,
filmen: A császár parancsára (1956), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Pacsirta (1964), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egri csillagok (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Széchenyi (1975 tv), A mérkőzés (1980), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
