Portré
Szersén Gyula
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961–65.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
