Portré
Szikora János
színész
igazgató
látvány
látványtervező
irodalmi munkatárs
Forgatókönyv
rendező
díszlettervező
szövegkönyv
Életrajz
Tanulmányok: ELTE JTK, 1970-75, Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező, 1975-79.
Életút: Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsop.-ot szervez (Brobo). 1979-86 a pécsi, a győri, majd a miskolci színház rendezője, az egri Gárdonyi Géza Színház ig., 1986-93 a Vígszínház rendezője, a szolnoki színház vendégrendezője, 1993-94 a pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának műv. vez., 1996- a szegedi Nemzeti Színház műv. vez. 1995- a Magy. Színházrendezői Testület eln. Jászai Mari-díj (1988), a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987), drámai fődíja (1990), a bogotai film- és tv-fesztivál különdíja (1992).
Főbb rendezései: Déry: Óriáscsecsemő, Nádas: Takarítás, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Schwajda-Szikora: Táncdalfesztivál '66, Miller: Az ügynök halála, Paszternak: Doktor Zsivago, Márton: Carmen, Kárpáti: Az út végén a folyó, Wojtyla: A mi Urunk festője, Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Szikora: Legenda a Varázsfuvoláról, Anouilh: Romeo és Jeannette, Strauss: Az idő és a szoba, Bizet: Carmen, Weingarten: Nyár, Szép: Vőlegény, Bódy: A tüzes angyal, Misima: Álmok a császárságról, Debussy-D'Annunzio: Szent Sebestyén vértanúsága, Bulgakov: A Mester és Margarita, Rostand: Cyrano, Brecht-Weill: Koldusopera, Mozart: A varázsfuvola, Don Giovanni, Kodály: Háry János, Simon: Furcsa pár, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek,
tv-ben: A kaméliás hölgy (1987), Anyegin (1989), A császár (1995).
Életút: Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsop.-ot szervez (Brobo). 1979-86 a pécsi, a győri, majd a miskolci színház rendezője, az egri Gárdonyi Géza Színház ig., 1986-93 a Vígszínház rendezője, a szolnoki színház vendégrendezője, 1993-94 a pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának műv. vez., 1996- a szegedi Nemzeti Színház műv. vez. 1995- a Magy. Színházrendezői Testület eln. Jászai Mari-díj (1988), a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987), drámai fődíja (1990), a bogotai film- és tv-fesztivál különdíja (1992).
Főbb rendezései: Déry: Óriáscsecsemő, Nádas: Takarítás, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Schwajda-Szikora: Táncdalfesztivál '66, Miller: Az ügynök halála, Paszternak: Doktor Zsivago, Márton: Carmen, Kárpáti: Az út végén a folyó, Wojtyla: A mi Urunk festője, Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Szikora: Legenda a Varázsfuvoláról, Anouilh: Romeo és Jeannette, Strauss: Az idő és a szoba, Bizet: Carmen, Weingarten: Nyár, Szép: Vőlegény, Bódy: A tüzes angyal, Misima: Álmok a császárságról, Debussy-D'Annunzio: Szent Sebestyén vértanúsága, Bulgakov: A Mester és Margarita, Rostand: Cyrano, Brecht-Weill: Koldusopera, Mozart: A varázsfuvola, Don Giovanni, Kodály: Háry János, Simon: Furcsa pár, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek,
tv-ben: A kaméliás hölgy (1987), Anyegin (1989), A császár (1995).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.